MISZLAI GYULA VERSE

                   PLAFON A CSILLAGOK ALATT

 

 

Hogy nő a repedés a falon                     Mi lett volna címere éke
mész rakódik le a  szívbe                       elkerülte a vak szeretet
fogy a fény az áfonyaízben                    nem lelte mit úgy keresett
tegnapi emlék holt hatalom.                   por már házuk törmeléke.

Ennyi maradt  hát így akarom               Halványul a régi zsarátnok
remegés alszik a kézben                        lombként hullnak a barátok
imává lesz az egészben                           imává lett az egészben,
s széthull azután, tétova lom-                az alvó remegés a kézben.

ként, ahogy hullnak a barátok                Széthull azután, tétova lom,
halványul a  régi zsarátnok                     ennyi marad hát így akarom
por lett házuk törmeléke.                       fogy a fény az áfonyaízben

Nem találta mit úgy keresett                   tegnapi emlék holt hatalom
elkerülte a szent szeretet                         mész rakódik le a szívben
mi lett volna címere éke                           hogy nő a repedés a falon.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.