KISZAKÍTOTT MONDATOK

KISZAKÍTOTT MONDATOK ADYTÓL ZOLÁIG – SZŐCS ZOLTÁNTÓL

(szerkesztett válogatás)

Olvasmányélményeimnek sajátos, hézagos, szubjektív válogatásai ezek a mondatok. Előkelően nevezhettem volna aforizmáknak is mondatgyűjteményemet, de nem teszem, mert szerintem az aforizma jellemzően jól ismert, közkézen forgó bölcs gondolat, én viszont itt kevésbé ismert, ritkán vagy soha nem idézett mondatokat szedtem csokorba. Legtöbbjük afféle rejtőzködő aforizma, amely türelmesen várja, hogy felfedezzék. Munkámat megkönnyítette az a régi rossz szokásom, hogy minden könyvet, amit elolvasok kegyetlen vandalizmussal lapszéli jegyzetekkel, annotációkkal, emlékeztető utalásokkal firkálok tele, és pirossal aláhúzom azokat a mondatokat, amik különösen tetszettek. (Sz.Z.)

 

PASCAL, BLAISE  (1623-1662)

 

 Minden, ami csupán az írónak jó, értéktelen.

***

Elméskedő: rossz jellem.

***

Meg kell ismernünk önmagunkat: még ha nem segít is hozzá bennünket az igazság megtalálásához, legalább arra jó, hogy rendet teremtsünk az életünkben, márpedig ennél nincsen helyesebb dolog.

***

Ismerjük hát meg határainkat; valami, de nem minden vagyunk.

***

A végtelen szemszögéből minden egyenlő, ami véges.

***

Nem tudok megbocsátani Descartes-nak; legszívesebben egész filozófiájában meglett volna Isten nélkül; mégse tudta azonban elkerülni, hogy ne adasson vele egy pöccintést, mellyel mozgásba hozza a világot; de aztán nem tud mit kezdeni Istennel.

***

Mitől van az, hogy a sánta ember nem bosszant fel bennünket, holott a sántító elme felingerel? Azért, mert a sánta ember elismeri, hogy mi járunk egyenesen, a sántikáló észjárás viszont azt állítja, hogy mi sántítunk.

***

Minden, ami tökéletesedik a haladásban, tönkre is megy a haladásban.

***

Nem ismerik önmagukat. Nem tudják, hogy csak a vadászat, nem pedig a zsákmány érdekli őket.

***

Sem nem angyal, sem nem állat, hanem ember.

***

Miért van tehát, hogy dicsőséges dolog, ha az értelem összeroskad a fájdalom alatt, de szégyenére válik, ha a gyönyör győzi le? Azért, mert nem a fájdalom kísért meg és vonz bennünket; magunk választjuk önszántunkból, és mi akarjuk, hogy úrrá legyen rajtunk; így tehát urai vagyunk annak, ami velünk történik; ilyenképpen az embert önmaga gyűri le; a gyönyörben viszont az ember bukik el vele szemben!

***

Vizsgáljuk csak meg gondolatainkat, s azt fogjuk látni, hogy egytől egyig vagy a múlt, vagy a jövő foglalkoztatja őket. A jelenre szinte nem is gondolunk. … Ezért sohasem élünk, hanem azt reméljük, hogy majd élünk.

***

A lélek halhatatlansága számunkra oly roppant fontos, bennünket oly mélységesen érintő valami, hogy minden érzésnek hiányoznia kell abból, akit közömbösen hagy ez a kérdés. Minden cselekedetünknek és gondolatunknak szükségszerűen annyira különbözők lesznek az útjai, aszerint, hogy remélhetjük-e vagy sem az örök életet, hogy lehetetlen bárminő ésszerű és józan lépést tennünk, ha nem ennek az egyúttal szükségszerűen végső célunkat jelentő kérdésnek a szempontja irányítja.

***

Egész életünk azon fordul meg, vajon megismerjük, halhatatlan vagy halandó-e a lelkünk.

***

A keresztény vallás úgyszólván csak két dolgot állít: természetünk romlottságát és azt, hogy Jézus Krisztus megváltott bennünket.

***

Csak kétféle ember szolgál rá az értelmes névre; az, aki tiszta szívvel szolgálja Istent, mert ismeri, és az, aki tiszta szívéből keresi őt, mert nem ismeri.

***

E végtelen térségek örök hallgatása rettegéssel tölt el.

***

A filozófusok mégis ettől függetlenül fejtették ki erkölcstanukat: egy órára adnak erkölcsi útmutatást.

***

Az elkárhozottakat sújtó ítélete nem olyan rendkívüli, és nem olyan megdöbbentő, mint a kiválasztottakkal szemben gyakorolt könyörületessége.

***

Mérlegeljük, mit nyerhet vagy veszíthet, ha fejre, vagyis arra fogad, hogy van Isten. Értékeljük ezt a két eshetőséget: ha nyer, mindent megnyer; ha veszít, semmit sem veszít. Fogadjon hát habozás nélkül arra, hogy van.

***

Sokkal jobban félnék attól, hogy tévedek, és aztán rádöbbenek, hogy a katolikus vallás igaz, mint attól, hogy tévedésből tartom igaznak.

A hit nem azonos a bizonyítással: az egyik embertől van, a másik Isten ajándéka. …ez a hit azonban a szívben él, és nem azt mondatja velünk, hogy scio [tudok], hanem azt, hogy credo [hiszek].

***

A hit valóban arra tanít, amit érzékeink nem tárnak fel előttünk, de nem az ellenkezőjére annak, amit látnak. Fölöttük áll, nem pedig ellenük szól.

***

Mert az igazságot nem tudták megtalálni, megtalálták helyette az erőt. … Úgy intézték, hogy az legyen igazságos, ha az erőnek engedelmeskednek; nem tudván elég erőt adni az igazságnak, igazolták az erőt, hogy igazságosság és erő együtt járjon, és a béke uralkodjék, ami a legfőbb jó. … A világnak az erő, s nem a közmeggyőződés a királya. Az erő teremti a meggyőződést.

***

A gyermekek döbbenten tapasztalják, hogy tisztelik társaikat.

***

Nádszál az ember, semmi több, a természet leggyengébbike; de gondolkodó nádszál.

***

Az emberi sorból lép ki, aki a középből kilép. Az emberi lélek nagysága abban áll, hogy tudjunk megmaradni a középszerben; egyáltalán nem az a nagyság, ha kilépünk belőle, hanem az, ha nem lépünk ki.

***

Az ellentmondás nem kritériuma a tévedésnek, sem a hiánya nem jele az igazságnak.

***

A Szentírás megértéséhez olyan értelmet kell találnunk, amelyben minden ellentmondó részlet összhangba kerül.

***

Én csak azokkal tudok egyetérteni, akik sírván keresnek.

***

Az őt keresőknek adott magáról látható jeleket, azoknak azonban nem, akik nem keresik.

***

Vigasztalódjál, mert nem keresnél, ha nem találtál volna meg.

***

Nem lehetséges-e, hogy élet ébernek vélt fele maga is csupán álom, amelyre ráoltódnak a többiek, s amelyből halálunk pillanatában ébredünk fel?

***

Minden ember természeténél fogva gyűlöli a másikat.

***

De nem leltek olyan módot gonosz vágyaik kielégítésére, hogy ne ártsanak vele másoknak.

***

Szükségszerűen bűnben kell születnünk, mert különben Isten igazságtalan lenne.

***

Ha ismernéd bűneidet, kétségbeesnél.

***

Nem fogjuk sem fel sem Ádám dicsőséges állapotát, sem bűnének természetét, sem azt, hogy ez bűn hogyan származott ránk át. Az egész a miénktől tökéletesen különböző emberi állapotban ment végbe, és meghaladja jelen képességeinket.

***

Többet ér, ha nem böjtölünk, s ezért megszégyenülünk, mintha böjtölünk , de hivalkodunk vele.

***

Isten csak annyival tartozik, amennyit ígért.

***

A Megváltó megszabadított bennünket bűneinktől, de nem az ellenségeinktől.

***

Attól kérik számon a legtöbbet, aki a legtöbbet kapta, mert a támogatás miatt többre képes.

***

Júdásban Jézus Isten rendelését nézi, akit szeret, nem pedig ellenséges indulatát, mellyel annyira nem törődik, hogy barátjának nevezi őt.

***

A te megtérésed az én ügyem, ne félj hát.

***

Mindenki istenként viselkedik, amikor eldönti: „Ez jó, ez rossz”.

***

A kárhozottak egyik meglepetése az lesz, ha majd azt kell látniuk, hogy az ítéletet a saját értelmük mondja ki rájuk, holott ők abban a hitben éltek, hogy a keresztény vallást cáfolják vele.

***

A világ azért van, hogy könyörületességet gyakoroljon és ítélkezzék… [Isten] kegyesen elég világosságot ad ahhoz, hogy ha keresni és követni akarják, visszatérjenek hozzá, de ugyanakkor ahhoz is eleget, hogy megbüntesse őket, ha nem hajlandók őt keresni és követni.

***

Aki a zsidó vallást közönséges hívein keresztül ítéli meg, az rosszul ismeri.

***

Az Ótestamentum titkosírás.

***

De éppen a zsidók elutasításán alapul a mi hitünk. Sokkal kevésbé hajlanánk rá, ha ők is velünk tartanának. Akkor még nagyobb ürügyre hivatkozhatnánk. Csodálatos dolog, hogy Isten a zsidókat a jövendölések nagy kedvelőivé s egyúttal beteljesülésük nagy ellenségeivé tette.

***

Jézus  Krisztus mindenkiért. Mózes egy népért. … Jézus Krisztus szerepe az egyetemesség; maga az Egyház is csak a hívőkért ajánlja fel az áldozatot; Jézus Krisztus azonban mindenkiért felajánlotta a keresztét.

***

Ha nem lennének a csodák, az emberek nem követtek volna el bűnt azzal, hogy nem hittek Jézus Krisztusban.

***

Csodák nélkül nem lennék keresztény – mondotta Szent Ágoston.

***

Mennyire gyűlölöm azokat, akik azzal kérkednek, hogy kételkednek a csodákban!

***

[A janzenisták] ráadásul még üldöztetést is szenvednek, ami a kegyes élet legbiztosabb jegye.

***

Semmi sem nyújt nyugalmat, csupán az igazság őszinte keresése.

 

(Gondolatok)

 

Csodálatos és hosszú háború az mindenkor, ahol az erőszak igyekszik az igazságot elnyomni. Az erőszak semmi erőfeszítése nem képes az igazságot meggyöngíteni, s csak arra való, hogy azt erősítse. Viszont az igazság minden világossága nem képes arra, hogy az erőszaknak útját állja s csak még jobban felingerli azt. … – egyik sem tud a másiknak ártani.

 

(Vidéki levelek)

 

Betegséggel látogattál meg, hogy megjobbíts.

***

A test bajai a lélek bajainak büntetései és egyben kiábrázolásai.

***

Szenvedésed sebeiről ismertek meg tanítványaid.

***

Halálom pillanatában eloldatom a világtól és annak minden dolgától.

(Ima, amelyben a betegségek helyes használatát kéri Istentől)

 

 

 

MEREDITH, GEORGE  (1828-1909)

 

 

Vannak bizonyosfajta harcok, melyekben vesztes félnek maradni diadal, – és az asszonyok ezt nem akarják megtanulni.

***

Földi sorsunk állatok sorsa lehet; ahogy viseljük, annak nem kell állatinak lenni.

***

A várakozás valami jóra, tudjuk, megnyugtató; e várakozás állapotában növünk.

***

Boldog vagyok, ha tűzhelyhez húzódhatom s még abban sem lehetek biztos, hogy ebben mindig lesz részem. Ennyit értem el.

***

A cinikusok csak akkor boldogok, ha a világot oly meddővé tehetik a többi ember számára is, amilyenné a magukét tették.

***

Különös napfogyatkozás az, amikor eszményképünk ragyogását az igazság színe árnyékozza be. Nem a nap a hibás ilyenkor, hanem az igazság. A valóság a bűnös: ő rabol meg a tévhit kincsétől.

***

Sohse tudtam elénekelni [az USA] nemzeti himnuszát, – ha ugyan egy ilyen államhabarcsot nemzetnek nevezhetünk.

***

  • Nem kíván szerelmet tőlem?
  • Az én szerelmem elegendő lesz.

***

De a világ disznómód beugrik a gazdag embernek, aki megtölti előtte a vályút.

***

Kénytelen vagyok Rendonba menni, túlvilágra segíteni egy betegemet.

***

Semmi kétség benne, a bolond emberek közé tartozom, az emberszabású kutyák sorába, akiket közönségesen hűségesnek ismernek, – s akiknek a sorsában osztozom.

***

Nem látok semmi derengést, de azt hiszem, látom a hiúzt, amelyik látja.

***

Saját személyemmel bizonyíthatom, hogy a bölcsesség: fájdalom.

***

Én igenis tudom, hogy az én életem célja a nagylelkűség!

 

(Az önző)

 

A vagyonos ember első kötelessége, hogy szolgálja polgártársait a legjobb tudása szerint.

***

Éppen az jellemzi az igazi hőst, akár fejedelem, akár fazekasinas, hogy ő nem tervez: a Végzet cselekszik helyette. … A végzet rajta keresztül osztja parancsait.

***

A véletlennek rendszerint határozott céljai szoktak lenni.

***

Kit hibáztasson tulajdonképen? … Hiba történt itt, hiba történt ott; mindenki hibázott és senki sem hibázott, úgy hogy végül is a sorsot kell okolnia.

***

Ők ezt úgy nevezik, hogy Reform. … egyenlőség olyan értelemben, hogy egyenlővé fog tenni mindenkit a süllyedés.

***

A beszéd nem egyéb, mint a hallgatás aprópénze.

***

Az ősz bánata nem ad elrettentő példát a tavasznak.

 

(Tökéletes férfi)

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.