DÉLI KAPUK – KARCSA

Bodrogköz. Vízek, tündérek, honfoglaláskori szálláshelyek. Téglába és kőbe zártan az anyaggal korlátozhatatlan isteni jelenlét 900 éve.

A karcsai templom, mint egy ritka ékszer, kívülről egységes, impozáns. A belső a helyreállítás kortárs beavatkozásának nyomát viseli, a különböző építési periódusok látszanak, de így is lenyűgöző élményt jelent a bennlévő számára.

Az épület két jól elkülöníthető részből áll. A korábbi rotundából, amely ma apszisul szolgál és a későbbi átmeneti stílusjegyeket (román-csúcsíves) hordozó hajóból.

A  rotunda az ún. Kiszombor-Karcsa-Gerény típusú körtemplomokhoz tartozik. Ugyanis mindhárom formai sajátossága, hogy  hatfülkés. (A Középkori-Magyarországi körtemplomok tipológiája szerint megkülönböztetünk  négy, tizenkét fülkés belső szentélyű /pl. Kisbény/, négykaréjos /pl. Pápóc/, külső szentélyű /pl.Kallósd/ és sokszögzáródású /pl. Környe/ rotundát).

Csemegi József (1909-1963, építész, művészettörténész) szerint ennek a típusnak az eredet-kérdése még tisztázatlan, de lehetséges a Kaukázus vidék hasonló emlékeivel való kapcsolata. Ugyanakkor – Kozák Károly (1920 – 1989, régész, művészettörténész) megjegyzi, hogy – a kaukázus-vidéki rotundák kváderkövekből épültek, míg a karcsai és másik két „társa” téglából. Továbbá e templomok műrészletei hasonlóak a magyarországi későromán téglaépítészet jegyeihez.

Rotundánk építésének ideje a XII. század elejére tehető, feltehetően III. Béla uralkodása alatt a johanniták építhették és ők is bővíthették a XIII. században. A templom védőszentje antiochiai Szent Margit volt, ma a templom azonban a református egyházé.

Az épület kőből falazott, hosszhajós bővítménye „rejti” a déli kaput. A lépcsős alaprajzú bélletes kapuban egyetlen oszlop áll, bimbós fejezettel. A hengeres tagozat a fejezet felett félkörben fordul vissza. A kapu feletti ívmező üres.

(Meg kell azonban jegyezzük, hogy a templom nyugati kapuja – mely ugyancsak lépcsős tagozatú, bélletes, oszlopos, akantuszleveles fejezettel díszített, oromfalas –  sokkal díszesebb, monumentálisabb).

Az ismertetést Kozák Károly: Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink a  XII—XIII. században című tanulmányának, illetve a  műemlékem.hu  felhasználásával szerkesztette: Dóczi Székely Gábor

(A képek Dóczi Székely Gábor felvételei)

 

Rotunda

Déli homlokzat

Templombelső szentéllyel

Déli kapu

Nyugati kapu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.