PROKOPP MÁRIA: RENESZÁNSZ STUDIOLÓK EURÓPÁBAN

Prokopp Mária:

 

Reneszánsz Studiolók Európában

Beszámoló az Esztergomi Vármúzeumban

  1. május 9-10-én megrendezett Nemzetközi Konferenciáról.

 

 

  1. június 20-án ünnepélyesen megnyílt Esztergomban a Vitéz János esztergomi érsek, Mátyás király fő- és titkos kancellárja szervezésében létrejött a Mátyás-kori magyar egyetem Academia Istropolitana néven[1]. A négy-fakultásos, pápai jóváhagyással rendelkező, bolognai jogú egyetem professzorai Európa legjelesebb szakemberei voltak. Közülük ma az alábbi tudós tanárokat ismerjük:

Jogi kar: Giovanni Gatti dominikánus szerzetes, korábban a ferrarai és a firenzei egyetem tanára

Bölcsészettudományi kar:

Jan Dlugosz, Gregorius de Sanok, Nicolaus Lassócki, Johannes Müller /Regiomontanus/, Martinus Ilkus

Hittudományi kar: Matthias Gruber és Krumpach Lőrinc a bécsi egyetemről,

Nicolaus Schricker pozsonyi kanonok, az egyetem és a pozsonyi káptalan könyvtárosa

Orvostudományi Kar: Petrus Gallicus

 

Az Egyetem főkancellárja Vitéz János, Magyarország prímás-érseke, Európa-szerte nagyra becsült humanista tudós volt, akit a kortárs Európa Lux Pannoniae-nak, Magyarország Fényének nevezett (1.kép). Az alkancellár, az ugyancsak tudós Schönberg György, az esztergomi egyházmegye pozsonyi prépostja volt (2.kép).

Az Egyetem szervezeti szabályzata azonos volt a bolognai egyetemével.

A hallgatók három fokozatot szerezhettek, baccalauratust, licentiátust és doktorátust, hasonlóan a francia, angol, német kancelláriai egyetemekhez. Bolognában egyetlen fokozat a doktorátus volt.

A kortárs európai egyetemek közül kiemelkedett a magyar egyetem a természettudományok magas színvonalú művelésében. A matematika, fizika és a csillagászat oktatását a bécsi egyetem neveltje, majd a pápai udvar tudós csillagásza, Johannes Müller, humanista nevén Regiomontanus és a krakkói egyetem neves tanára Ilkus Márton irányította.

A tanárok nagy része már évek, évtizedek óta kapcsolatban állt Vitéz János királyi kancellárral, még, mint váradi püspökkel (1445-65 között). Vitéz János, a magyar humanizmus atyja ugyanis a váradi püspöki palotájában, a gazdag könyvtára körül tudós kört alakított, amelyet örömmel látogattak a Bizáncból menekülő tudósok éppen úgy, mint Bécs, Róma, Párizs szellemi kiválóságai. Klaniczay Tibor[2] valóságos humanista akadémiának nevezte a váradi jeles szellemi központot. Említsünk tagjai közülük néhányat: Philippus Podocataro görög költő, aki Janusszal tanult Ferrarában, Georgius Trapezuntius : Szent Vazul: Krisztus istensége c. művének latin fordítását ajánlja Johannes Vitéznek, Johannes Argyropylos: Arisztotelész: De coelo I-IV. kötetet  ajánlja: „E munkát a Te kedvedért és részedre fordítottam görögből latinra”. A veronai Guarino mester, aki 1429-től a Ferrarai Academia vezetője volt, és Vitéz János hozzá küldte a magyar ifjakat, mert ő a tudományok mellett az erkölcsre is nagy súlyt fektetett.  Gasparus Tribrachus modenai költő, a ferrarai Academia tanára, hét eklogáját ajánlotta Vitéz érseknek[3]. E kis pompás kötet címlapját ékesíti Vitéz érsek portréja a “Lux Pannoniae” felirattal  A bécsi egyetem jeles csillagásza Georg Peuerbach a Tabulae Varadienses: a Nap és a Hold fogyatkozását előre kiszámítható táblázatokat készített a váradi  meridian alapján a püspök udvarában. – Quadratum Geometrium, – Theoricae Novae Planetarum – című nagyhírű munkáit Vitéz püspök megbízásából és neki ajánlva készítette el. Nicolaus modrusi püspök, II. Pius pápa követe 1463. telét Váradon töltötte, amelyet így köszönt meg a vendéglátójának: „felejthetetlen a kitűnő könyvtáradban, tudós társaságodban töltött idő”- Tractatus philosophicus-t Vitéz kérésére írta és neki ajánlotta. Vespasiano da Bisticci firenzei humanista, könyvmásoló műhely vezetője: Le Vite dei uomini illustri del secolo XV. c. művében Johannes Vitéz érsek életrajza: „könyvtárában megvolt minden fontosabb mű”. Ivanics Pál csákmai kanonok, kancelláriai jegyző, Vitéz püspök 78 levelét gyűjtötte össze. Galeotto Marzio: De homine c. művét ajánlotta Vitéz Jánosnak

Aeneas Sylvius Piccolominit, a későbbi II. Pius pápát (1458-1464), a kor jeles diplomatáját III. Frigyes császár kancelláriai titkáraként ismerte meg Vitéz János püspök az 1450-es években. S váltak hamarosan őszinte barátokká. Aeneas kérésére Vitéz püspök ajánlatával segítette Aeneast az 1456. évi bíborosi kinevezéshez. S ennek birtokában nyerhette el Aeneas két év múlva a pápai trónt. Szánoki Gergely jeles lengyel humanista 1440-ben I. Jagello Ulászló kíséretével érkezett hazánkba, s mint a Hunyadi ifjak nevelője került közvetlen kapcsolatba a nagyváradi püspökkel, Vitéz Jánossal. Az ugyancsak lengyel humanistára, Nicolaus Lassocki-ra  bízta Vitéz püspök  az unokaöccse, Janus Pannonius Ferrarába kísérését 1447-ben.

Callimachus /Philippo Buonacorsi/ olasz humanista, aki később Krakkóban a lengyel király diplomatája lett, írta Vitéz János váradi püspök udvaráról: ”magasztosabb társaságot képzelni sem lehet… Ő nem tűrt különbséget szó és tett között… Ő és barátai napról napra tudósabbak és jobbak lettek”

 

János püspök váradi udvaráról a szemtanú Janus Pannonius váradi kanonok, Vitéz püspök unokaöccsének Búcsú Váradtól című verséből értesülünk a legközvetlenebbül:

Könyvtár, ég veled, itt a búcsúóra,
Híres könyvei drága régieknek,
Már Phoebus Patarát elhagyta s itt él;
Költők isteni pártfogói: Múzsák
Többé nem szeretik Castaliát már….

Isten áldjon, aranyba vont királyok,
Kiknek még a gonosz tűzvész sem ártott, …
S rőt fegyvert viselő lovas királyunk,
Hős, ki bárdot emelsz a jobb kezedben
– Márvány oszlopokon pihenve egykor
Bő nektárt verítékezett tested –  …..

(Áprily Lajos fordítása)

Janus 1458-ban Váradról Pécsre távozott, ahová a püspöki kinevezése szólította.

Vitéz János váradi püspök 1465-ben nyerte el Magyarország legmagasabb egyházi méltóságát az esztergomi prímás-érsekséget. Hozta magával Váradról Esztergomba az Európa-szerte híres könyvtárát, amelyből ma is ismerünk 35 kötetet[4]. Ezek többségét magas színvonalú képzőművészeti díszítés jellemzi (3.kép).  S természetesen a tudós baráti körével való kapcsolatrendszerét is magával hozta Vitéz János Váradról Esztergomba, s ezért tudta két év múlva már meg is nyitni a magyar egyetem kapuját.

Az esztergomi egyházmegye területe a Szent István-i alapítástól magába foglalta az ország felvidékének nagy részét, a Duna bal partjától, Pozsonytól a Szepességgel bezáróan. Ennek jövedelme lehetővé tette, hogy megvalósíthassa nagy tervét, a legnevesebb európai egyetemekkel azonos jelentőségű magyar egyetem felállítását. Vitéz érsek a kinevezése után azonnal pompás küldöttség – 300 díszes lovas – élén Rómába küldte unokaöccsét, a pécsi püspököt, hogy köszöntse az ő és királya nevében II. Pál pápát (1464 – 1471), és nyújtsa át neki az Academia Istropolitana tervezetét jóváhagyás végett. A magyar küldöttség 300 pompásan feldíszített lovas élén érkezett Rómába. A velencei Barbo-család fia, II. Pál pápa, aki már korábbról ismerhette Vitéz János érsek műveltségét és tudományszervező munkásságát, azonnal kiállíttatta az egyetemet engedélyező oklevelet[5]:”Legyen úgy, amint kérték!”(4.kép) Az oktatás helyéül Pozsonyt jelölte ki az érsek, Mátyás királlyal egyetértésben. A Bécsbe tartó magyar fiatalokat így kívánták az országban tartani. A Bécs közeli magyar királyi városban, Pozsonyban erényes hazafiakká, magyar tudósokká kívánta neveltetni az ifjainkat az érsek. A tanárok kutatóhelyét azonban a főkancellár székhelyén, Esztergom Várában alakították ki. Itt épült Regiomontanus számára a csillagvizsgáló is.  Az Egyetem megnyitásának évét Vitéz érsek tudatosan a Nagy Lajos király által 1367-ben alapított Pécsi Egyetem megnyitásának 100. évfordulójára, 1467-re tette. A napot a csillagászok horoszkópja határozta meg június 20-ra.

A teljes, négy-fakultásos, pápai engedélyű Academia Istropolitana főkancellárja, Vitéz János érsek fontosnak tartotta, hogy az Európa legjobb tudósait egyesítő akadémia rendelkezzen egy olyan helyiséggel, ahol az ünnepélyes megnyitót, és utána a közös megbeszéléseket méltóképpen tarthatják. A középkori esztergomi királyi várban is volt Studiolo, – hasonlóan Európa királyi, főpapi és fejedelmi palotáihoz, többnyire a könyvtár-terem mellett, – ahová a király, majd 1256 után az érsek elvonulhatott, és zavartalanul szentelhette magát a tudományos elmélyülésre. Ez a kis 2 x 2 méteres helyiség ma is látható a várban, az első emeleten, a piano nobile-n, a Trónteremből díszesen faragott kapuzattal nyílik, és déli ablak világítja meg. A falakon látható freskó-töredékek is arra utalnak, hogy fontos célt szolgált ez a kis helyiség. Az Academia Istropolitana számára azonban már az egyszemélyes dolgozó-szoba mellett, szükség volt egy nagyobb studiolóra is, ahol tudományos vitákat is folytathatnak a kutató-tanárok. Ez a terem is díszesen faragott és festett kapuzattal nyílik a középkori Trónteremből, az egy-személyes studiolo bejárata mellett. Ez a 1172-73-ban, III. Béla király által építtetett 10 x 5 x 7,5 méteres, kétszakaszos keresztboltozattal fedett terem (5-6. kép) az Árpád-korban tanácsterem, s egyúttal fogadó terem lehetett a könyvtár-szoba mellett.

Az Árpád-házi királyok esztergomi palotája 1938-ban vált ismertté hazánkban és Európa-szerte, amikor napfényre kerültek az 1543-1683 közötti török háborúk során beomlott és betemetett palota-részek. (7. kép). A feltárt maradványok lehetővé tették a 15. századi esztergomi várpalota külső képének a rekonstrukciós rajza elkészítését (8. kép). Az első emeleti nagyterem, amelyet minden valószínűség szerint az Academia Istropolitana alapításakor studiolo-vá alapított át Vitéz János érsek, az akadémia főkancellárja, az északi falán megőrizte a négy sarkalatos erény allegóriáinak freskó-képét[6] (9. kép), valamint a terem boltozatának a hevederíve a Zodiakus 12 csillagképével (10. kép). A falképeket 1935-36-ban Mauro Pellicioli, a milanói Brera képtár jeles restaurátora tárta fel, majd az 1960-as években az akkori új műanyagokkal kezelték, és rajzilag is kiegészítették. 2000-re, Magyarország 1000 éves fennállásának ünneplésére már a pusztulás szélén álltak a képek. Az akkor meghirdetett restaurátori pályázatot Wierdl Zsuzsanna PhD festő-restaurátor művész, az ICOMOS Falkép-Bizottságának elnöke nyerte el, aki azóta nagy szakértelemmel megszabadította a festett felületeket az idegen anyagoktól, és így előtűntek az eredeti kivételesen magas művészi színvonalú ábrázolások (11-12.kép), amelyet a művészettörténeti és a restaurátori kutatás egyaránt a firenzei Sandro Mariano, vagyis Botticelli saját kezű alkotásának határozott meg[7] (13-14-15. kép).

Ez a 17 éve folyó nagy jelentőségű restaurátori és művészettörténeti munka felkeltette a kultúra világának érdeklődését. Ennek adott hangot Mme Sabine Frommel a Sorbonne professzora, az École Pratique des Hautes Études Reneszánsz Művészettörténeti Kutatóközpont igazgatója, aki miután többször is megtekintette Esztergomban a falképek feltárását, letisztítását, kezdeményezte a nemzetközi konferencia összehívását Reneszánsz Studiolók Európában címmel. S ez meg is valósult 2017. május 9-10-én a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának Nagytermében. A konferenciát Lázár János a Magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter nyitotta meg, aki meggyőzően szólt a kultúra, a tudományos kutatás jelentőségéről az ország életében. A házigazda nevében Varga Benedek, a Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntötte a tanácskozást. A szakmai megnyitót Sabine Frommel professzor asszony tartotta. Ismertette, hogy a nemzetközi konferencia célja az egyes európai országok reneszánsz studiolo-ira vonatkozó kutatási eredmények bemutatása. Kifejezte nagyrabecsülését a Magyar Királyság középkori fővárosában, Esztergomban fennmaradt XV. századi magas művészi színvonalú, in situ falképekkel ékes Studiolo kutatásának eddigi eredményei iránt. A jelen konferencia további feladata az esztergomi Studiolonak a kortárs európai studiolok között elfoglalt helyének a megvitatása. A konferencia programja az előadások rezüméjével a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma által kiadott műsor-füzetben olvasható[8].

Az előadások sorát a hazai szakemberek kezdték. Két jeles irodalomtörténész, Dr. Szörényi László, az MTA doktora, az MTA Irodalomtudományi Intézetének évtizedeken át igazgatója, és Dr. Sárközy Péter a római La Sapienza egyetem professzora, a magyar tanszéknek 39 év óta vezetője, az európai jelentőségű hazai reneszánsz kultúra általuk vezetett kutatásának hazai és nemzetközi eredményeiről adtak áttekintést. Sárközy Péter bemutatta az általa 1970-2013 között szervezett tizenkét magyar-olasz, az MTA és a Giorgio Cini Alapítvány támogatásával megvalósult konferencia köteteit, amit nagy érdeklődés kísért.

 

Az esztergomi királyi majd érseki vár magas színvonalú quattrocento falképekkel ékes Studioloját Prokopp Mária művészettörténész, Wierdl Zsuzsanna, festő restaurátor-művész és Vukov Konstantin építészettörténész mutatták be, ismertetve a legfrissebb kutatási eredményeket. Prokopp Mária bevezetőjében utalt korábbi tanulmányaira, amelyekben a falképeket a stílusuk alapján a 15. század közepére datálta, és mesterüket Filippo Lippi körében kereste. A korszak prímásainak sorából Johannes Vitéz érseket, Mátyás király kancellárját tekinti a festmények egyetlen lehetséges megrendelőjének, akit Itáliában Lux Pannoniae-nek neveztek (1.kép). Az előadás ismertette Johannes Vitéz politikai pályafutását, amely Luxemburgi Zsigmond német-római császár és magyar király budai udvarában kezdődött az 1430-as években. A Padovából Budára települt Pier Paolo Vergerio humanista történész Johannes Vitéz atyai barátja volt. A Zsigmond királyt követő magyar királyoknak, Habsburg Albertnek protonotariusa, és Jagello Ulászlónak majd V. Lászlónak s végül Corvin Mátyásnak már a kancellárja lett Johannes Vitéz. Egyházi karrierje a politikaival párhuzamosan emelkedett, így 1445-65 között már Várad püspöke volt. A Szent László király által a 11. században alapított püspökség Zsigmond király korában már európai hírnévnek örvendett. Johannes Vitéz a húsz éves püspöksége alatt itt jeles humanista központot alakított ki híres könyvtárral, amelyről Vespasiano Bisticci firenzei humanista, könyvkereskedő a püspökről írt életrajzában nagy dicsérettel szólt. Vitéz váradi könyvtárát a kor legjelesebb itáliai, lengyel és német humanistái keresték fel. Prokopp Mária előadása bemutatta Vitéz könyvtárának néhány kötetét is, amelyek bizonyítják, hogy nagy hangsúlyt helyezett a köteteinek tartalma mellett azok művészi megjelenítésére. Esztergomi érsekként még fontosabbnak tartotta, hogy országos tevékenységét magas színvonalú művészet kísérje, amit egyre kedvezőbb anyagi helyzete lehetővé is tett. Esztergomban a legjelentősebb tette a teljes jogú, négyfakultásos, pápai engedéllyel működő magyar egyetem, az Academia Istropolitana megszervezése volt, amely 1467. június 20-án nyitotta meg kapuját Esztergomban. Erre az alkalomra alakíttatta át a korábbi fogadó-termet az egyetem programját vizuálisan is bemutató reprezentatív főpapi Studiolóvá. A példaképe ebben a vonatkozásban, minden bizonnyal, a jeles firenzei humanista Tommaso Parentucelli  V. Miklós pápa (1447-1455) vatikáni Studiolója volt, amelyet ma már csak a II. Gyula pápa által átalakított formában, a Raffaello freskókkal ékesített Sala della Segnatura néven ismerünk. Tehát egy főpapnak nagyobb méretű studiolója volt a reneszánsz korban, mint egy hadvezérnek (Federico da Montrefeltro studioloja Urbino-ban 16. kép)) vagy fejedelemnek, vagy szerzetesi előljárónak (Savonarola studiolója Firenzében). Prokopp Mária végül jelezte, hogy a fennmaradt falképek arra engednek következtetni, hogy a terem falkép díszítésének programja Dante Alighieri Isteni Színjátéka Paradiso-jának gondolati felépítését követte, ahol az első körökben az erények uralkodnak, amelyeket a Bolygó-istenségek világítanak meg.

Ezután Wierdl Zsuzsanna festő restaurátor-művész ismertette a 17 éve folyó hatalmas munka főbb szakaszait, a legújabb laboratoriumi és festőtechnikai kutatásokat, valamint a tisztítás több mint 15 fázisát, a többszöri átfestések rétegeit, az előkerülő eredeti festékrétegekre vonatkozó analízisek eredményeit. Ezek jelentősen hozzájárulnak a festő személyének meghatározásához. S ez a jeles művész Botticelli volt (11-12, 14.kép).

Vukov Konstantin PhD, Forster díjas építészettörténész a falképek keretéül szolgáló festett architektúra összehasonlító elemzésével igazolta a Botticelli-attribúció helyességét. Bemutatta a Studiolo terének hitelesen elvégezhető rekonstrukcióját és a figurális falképek keretéül szolgáló festett architektúra összehasonlító elemzésével igazolta a Botticelli-attribúció helyességét. Az Alberti eszménye szerint alakított loggia-motívum féloszlopainak fejezete sajátos formát mutat, nem felel meg a klasszikus korinthoszinak, sem pedig a kompozitnak: A festett oszlopfőkön a voluták a korinthoszit követik, ugyanakkor tojás sor is látható, amelyből nem jönnek ki voluták, mint a kompozit oszlopfőnél, tehát egészen egyéni, sajátos oszlopfő ábrázolás (17. kép). A kortárs festők műveit áttekintve, megállapíthatjuk, hogy csak Botticellinél találhatók ilyen oszlopfők a korai képein: az Uffiziban levő “Madonna della loggia” c. képen (1470 körül) és a washingtoni National Gallery Mellon kollekciójában levő Madonna Corsini képen (1470 körül).

 

Zsupán Edina PhD, klasszika-filológus, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának tudományos munkatársa, az MTA-OSZK Officina Fragmenta Codicum Kutatócsoport tagja, az ifjabb Plinius leveleit tartalmazó, Bécsben őrzött Vitéz János kódexből (ÖNB, Cod.141) Plinius laurentumi villájának a leírásához fűzött Vitéz érsek kézírásos lapszéli megjegyzéséről szólt, amely jól mutatja Vitéz érseknek az építészet iránti érdeklődését és ismeretét.

 

Ezután az egyes európai országok reneszánsz studiolóival foglalkozó szakemberek ismertették az országuk, hercegségük reneszánsz studiolójára vonatkozó kutatási eredményeiket. A külföldi előadók sorát Christophe Poncet, a párizsi Villa Stendhal Kutatóintézet munkatársa nyitotta meg. “Les vertus cardinales du studiolo d’Esztergom et leurs modèles. Nouveaux indices à l’appui de l’attribution à Botticelli” című előadásában a tarot kártya nagy szerepére mutatott rá az 1460-1475 körüli firenzei kultúra világában. Majd konkrétan az esztergomi Erény-allegóriákat ábrázoló falképek és a firenzei tarot kártya, valamint Botticelli korai műveinek stílusbeli, formai kapcsolatára mutatott rá, amely megerősíti az esztergomi falképek Botticelli-attribúcióját és annak 1471 előtti datálását.

 

Pierre-Gelles Girault Blois királyi kastélyának és múzeumának korábbi igazgatója, főiskolai tanár I. Ferenc francia király Blois-i cabinet-jét, dolgozószobáját ismertette, amely 1515-1518 között épült. Ez Franciaország egyetlen fennmaradt királyi dolgozószobája, és a Blois-i kastélyban az egyetlen helyiség, amelynek az eredeti díszítése is lényegében fennmaradt.

 

Hervé Mouillebouche, a burgundiai Dijon egyetemének tanára, a Burgundiai Kastélyok Kutató Központjának alelnöke Merész Fülöp és Félelemnélküli János valois hercegek 1366-ban épült dijoni palotájáról és az 1450-55-ben Jó Fülöp által hozzáépíttetett reprezentatív részekről szóló leírást elemezte. Itt a herceg és a hercegnő lakosztályának leírásában “Garde-robes, retraits, galeries ” kifejezések szerepelnek. Nem említenek kifejezetten tanulmányok folytatására szolgáló helyiséget. Merész Fülöp felesége, Flandriai Margit hercegnő 1415-ben az általa építtetett galériában helyeztette el a személyes ” secrétaire”-ét. Jó Fülöp feltehetően a palota Könyvtár-tornyába vonult vissza. Csak Merész Károly-ról  említik 1474-ben, hogy készíttetett egy helyiséget, ahol dolgozhat. Ezt tekinthetjük az első burgundiai Studiolo-nak, amely, sajnos, nem maradt fenn.

 

Xavier Pagazani, a párizsi Sorbonne egyetem André Chastel kutatóközpontjának jeles  építészettörténésze a legújabb kutatási eredményéről számolt be, amely az Anet-i kastélyban II. Henrik király studiolójának helyét és funkcióját határozta meg a neves építész, Philibert Delorme 1552. évi leírása alapján. Ez a nagy méretű “cabinet” már szoba méretű.

 

Az angliai kora-újkori studiolókról Maurice Howard, a nagybritanniai Építészettörténész Társaság elnöke, Sussex egyetemének Művészettörténeti Intézeti professor emeritusa szólt a 16-17. századi leltárak alapján.

 

Az itáliai Studiolokról szóló előadások sorát Christoph L. Frommel professzor, – a római Bibliotheca Hertziana (Max Planck Intézet) nemzetközi tekintélyű emeritus igazgatója, Róma reneszánsz építészetének elismert szaktekintélye kezdte meg.  II. Gyula pápa Vatikán-beli studiolójáról, a Raffaello freskókkal ékes Camera della Segnaturáról (1508-12) szólt. Rámutatott, hogy 1509 előtt az ismert studiolók kis helyiségek, amelyekben többnyire csak egy író-állvány, pad és könyvespolc kapott helyet. II. Gyula pápa1507-08-ban költözött fel a földszinti Borgia-lakosztályból az emeleti stanzákba és modern lakosztályt alakított ki. A források azonban nem szólnak Studiolo-ról. A könyveit a Stanza della Segnaturában helyezte el. Feltehetően ez szolgált studiolóként. Raffaello freskói a terem négy falán, inkább megfelelnek a pápa privát könyvtára szekcióinak, mint az Urbinói palota portréinak. Raffaello nem kívánta a híres emberek képsorát ábrázolni, de megjelenítette az európai gondolkodás nagyjait Homérosztól Leonardo-ig, Bramante-ig és saját magáig.  Nem négy különálló képet festett a terem négy falára, hanem vezeti a szemet, mint egy drámai költő, a Disputához, s onnan a Parnasszuszra, és az Athéni iskolához. A képciklus csúcspontja a pápa trónoló alakja a déli falon.

 

Marco Folin, a genovai egyetem professzora az Este-család ferrarai reneszánsz Studioloiról szólt, az 1430-40-es évekre tehető Belriguardo és Belfiore-i studioloktól kezdve I. Alfonso d’Este szobáiig (camerino) a Ferrarai várban.

 

Claudio Castelletti, a jeles ikonográfus, a római La Sapienza egyetem tanára, ugyancsak I. Alfonso ferrarai herceg Ferrara-i palotájával foglalkozott. Az előadásában a “Via coperta”-i Este-kastély domborműveinek mitológiai és allegórikus ábrázolásait, valamint latin feliratait elemezte, s amelyekre eddig kevés figyelmet fordított a kutatás. Ezek 1508-tól ékesítették a herceg “Studio di marmi”- helyiségét. A mitológiai jelenetek és a feliratok alapján meghatározta I. Alfonso d’Este ferrarai herceg “camerini” néven említett dolgozó szobáinak filozófiai ikonográfiai programját, s rámutatott, hogy ez milyen jelentősen befolyásolta lánya, Isabella d’Este mantovai grottájának a kialakítását.

 

A firenzei Palazzo Vecchio-ban 1569-76 között I. Ferenc nagyherceg számára  kialakított  cinquecento Studiolo képi diszítésének újabb ikonográfiai kutatási eredményeiről Valentina Conticelli, az Uffizi képtár munkatársa szólt. A Studiolo elkészülte után néhány évvel, 1583-tól I. Medici Francesco létrehozta az Uffizi Tribuná-ját a műkincsei számára. Ez az új helyiség is a studiolo reneszánsz hagyományát folytatta.

 

A konferencia spiritus geniusa, Sabine Frommel, a Sorbonne professzora, az európai reneszánsz építészettörténeti kutatás egyik vezető egyénisége Sebastiano Serlio (1475 – c. 1554)  I sette libri dell’architettura  című műve 6. könyve és az építészeti gyakorlata alapján mutatta be a Studiolo-t. Serlio 1541-ben érkezett Fontainebleau-be, magával hozva az itáliai renaissance építészeti gyakorlatot. A Studiolo a humanista műveltségű ember lakásának elengedhetetlen része volt az Urbino-i Studiolo elkészülte óta. A Cabinet ennek francia megfelelője volt. A Serlio által megvalósított épületek, mindenekelőtt az Ancy                                                                                                                                                                                                                             -i kastély és Fontainebleau-ban Grand Ferrare palotája jól mutatják, hogy milyen kiválóan egyesítette művészetében az itáliai és a francia gyakorlatot.

 

A spanyol 16. századi palotákban a magán olvasmányok számára szolgáló helyiség – studiolo – helyét Maria José Redondo Cantera, a valladolid-i egyetem művészettörténeti Intézetének tanára igyekezett meghatározni. V. Károly császár attól kezdve, hogy Madridban helyreállíttatta az Alcazart, készíttetett e célra is egy helyiséget. Fia, II. Fülöp a madridi Alcazarban, az új Torre Dorada-ban, már kialakíttatott egy külön helyiséget az olvasmányok és a tanulmányok számára, amelyet az ő unokája, IV. Fülöp kibővíttetett.

 

Portugáliában a 16. században, a kora Újkorban igen nagy volt az exotikus gyűjtemények száma. Ezek elhelyezésére alakították ki az arisztokrácia palotáiban a „Wunderkammer”-eket, a „cabinet de curiosités”-ket, – kezdte előadását Nuno Senos, a Liszaboni Új Egyetem építészettörténész professzora. Majd a kortárs forrásokat, a leltárakat és a különböző udvarok eseményeinek leírásait elemezve mutatott rá, hogy az előkelők palotáiban volt egy sajátos helyiség, egyszerre szimbolikus és valóságos tér az Európán kívüli kincsek elhelyezésére, amit joggal nevezhetünk a portugál reneszánsz alkotta studiolónak.

 

Valamennyi előadó gazdag és kiváló minőségű képanyaggal kísérte az előadását, amely révén meggyőzően láttuk magunk előtt Európa térképére kivetítve az egyes országok reneszánsz palotáiban sajátosan megjelenő helyiséget, amely lehetővé tette a tulajdonos félrevonulását a könyvtár vagy a galéria, a cabinet de curiosités ill. a garde-robe helyiségben, hogy az olvasásnak, az elmélkedésnek, a tudományoknak szentelhesse magát.

 

A konferencia bezárásaként Mme Sabine Frommel és Prokopp Mária professzorok megköszönték az előadóknak a közreműködést, és rövid összegzést adtak a két napos tanácskozásról, eszmecserékről az európai reneszánsz studiolókra vonatkozóan. Mindketten jelezték, hogy a kutatás folytatódik.

Az előadások szövege 2018-ban fog megjelenni.

Összefoglalva a kétnapi tanácskozás eredményét, kétségtelenné vált, hogy Esztergomban, a 12. századi, III. Béla király által a Szent Istváni alapokra építtetett lakótorony első emeleti nagyterme a reneszánsz korban, a teljes jogú egyetemet alapító Vitéz János prímás-érsek idejében sajátos funkciót kapott. A tudós egyetemi főkancellár a korábbi, 12. századi várpalota első emeleti Nagytermét Reneszánsz Studiolóvá alakíttatta át. Ez helyet adott a tudományos megbeszéléseknek, szakmai vitáknak, amely igényelte a nagyobb teret. Az esztergomi Várpalota 15. századi új reneszánsz nagyterme a Duna-felé néző nyugati szárnyban épült a század közepén, amelyről Antonio Bonfini elragadtatással írt[9] (17. kép). Joggal mondhatjuk, a fenti európai Studiolókról adott kutatások ismeretében, hogy a Reneszánsz Főpapi Studiolo-ról Esztergom őrizte meg a legtöbb emléket. A következő Nemzetközi tanácskozás tárgya az esztergomi Studiolo falképeinek stíluskritikai vizsgálata lesz.

 

A képek jegyzéke és aláírása:

1/ Vitéz János érsek, a Lux Pannoniae portréja Gasparus Tribrachus: Eclogae, Országos Széchényi Könyvtár, Cod. 416. címlapján (fol. 1r.), 1465 körül) Foto OSZK, engedély kérendő Dr. Zsurek Regina-tól.

2/ Schönberg György, az Academia Istropolitana alkancellárjának portré-szobra a síremlékén, Pozsony, Dóm, 1470, Hans Multscher köre. Foto Prokopp Mária

 

3/ Livius, Ab Urbe condita, München, Bayerische Staatsbibliothek, Clm 15731. f. 1v, Vitéz János könyvtárának egyik  kötete, 1465-70 között. Foto közölve:  FÖLDESI Ferenc (szerk.): Csillag a holló árnyékában, Vitéz János és a humanizmus kezdetei Magyarországon, Országos Széchényi Könyvtár Budapest, 2008

 

4/ II. Pál pápa oklevele Vitéz János esztergomi érsekhez, 1465. május 19-én engedélyezi a bolognai jogú négy-fakultásos egyetem felállítását, az érsek tervezete szerint. „Legyen úgy, ahogy kérték,” Esztergom, Prímási Levéltár. Foto: Prímási Levéltár

 

5-6/  Az esztergomi Studiolo  rajzi rekonstrukciója (Dr. Vukov Konstantin) Foto: Vukov

 

7/ Az esztergomi Várpalota maradványainak feltárása 1934-38-ban

 

8/ Az esztergomi Várpalota 15. századi külső képe, Dr. Vukov Konstantin rajza

 

9/ Az esztergomi Studiolo északi falán a Négy sarkalatos erény allegóriája reneszánsz festett loggiában. – 1938. évi felvétel

 

10/ Az esztergomi Studiolo festett képeinek ikonográfiai elhelyezése, Várnai Dezső rajza, 1935. MOB. Rajztár Foto: Vukov

 

11: A Mértékletesség allegóriája a 2005-2010 közötti megtisztítás után, Foto: Wierdl Zsuzsanna

 

12/ A Mértékletesség és az Erő allegóriája a 2005-2010 közötti megtisztítás után, Foto Wierdl Zsuzsanna

 

13/ Botticelli: Vénusz születése, Firenze, Uffizi Képtár, Foto Wierdl Zsuzsanna

 

14/ Botticelli: Hora – Esztergomi Erő allegória összevetése, Foto Wierdl Zsuzsanna

  1. Esztergom, férfi fej, Saturnus (?) – és Botticelli: férfi fej, Vatikán, Sixtusi kápolna, Foto Wierdl Zsuzsanna

 

16/ Urbino, Studiolo, 1470-es évek, Foto: Prokopp Mária

17/ Az esztergomi vár 15. századi reneszánsz nagyterme – Vukov Konstantin rekonstrukciós rajza, Foto: Vukov

 

[1] CSÁSZÁR Mihály: MATYAS KIRÁLY POZSONYI EGYETEME, Pozsony 1914.

 

[2] KLANICZAY Tibor: A magyarországi akadémiai mozgalom előtörténete, Bp., Balassi Kiadó, 1993.

[3] Ez a kódex 1932 óta Széchényi Könyvtár kincse, OSzK, Cod. lat. 416.

[4] CSAPODI-GÁRDONYI Klára,  Die Bibliothek des Johannes Vitéz, Budapest, 1984.

– FÖLDESI Ferenc (szerk.): Csillag a holló árnyékában, Vitéz János és a humanizmus kezdetei Magyarországon, Országos Széchényi Könyvtár Budapest, 2008.

[5] Esztergom, Prímási Levéltár őrzi az eredeti oklevelet.

[6] PROKOPP Mária – WIERDL Zsuzsanna – VUKOV Konstantin: Botticelli. Az Erények nyomában, Studiolo (Budapest), 2009.

[7] PROKOPP Mária – WIERDL Zsuzsanna – VUKOV Konstantin: Botticelli. Az Erények nyomában, Studiolo (Budapest), 2009. – PROKOPP, Mária: Ki festette a Mértékletesség freskóját? Új eredmények Vitéz János esztergomi érsek dolgozószobájának falképeiről a 2005/07. évi restaurálás alapján.. In: Debreceni disputa, V. évf. (2007) 7–8. sz. 113–121.

– PROKOPP Mária: Botticelli-freskó Magyarországon – Un affresco di Botticelii in Ungheria? In: Italia – Italy, XVII. évf. (2007) 37-41. sz. 14–17.

– PROKOPP Mária: Új eredmények Vitéz János esztergomi érsek dolgozószobájának falképeiről a 2005-07. évi restaurálás alapján. In: Debreceni Disputa, V. évf., 2007, 07-08, 113-121.

PROKOPP Mária: Botticelli nyomában, interjú, (Fehérváry Krisztina), In Demokrata, 2007, okt. 11.  56-57.

PROKOPP Mária: Mátyás király-kori falképek Esztergomban, In: Örökség, XII. évf. (2008) 2. sz. 12.

 

PROKOPP Mária: L’academia Istropolitana e il suo cancelliere Johannes Vitéz /1408-1472/ Primate d’Ungheria. Il programma degli affreschi del suo Studiolo a Esztergom. In: Matthias and his legacy, University of Debrecen, Department of History, 2009. p. 135-148.

 

  • PROKOPP Mária: Vitéz János váradi püspök /1445-65, királyi fő – és titkos kancellár európai jelentőségű kulturális és politikai tevékenysége. In: Erdély reneszánsza, I. szerk. Gábor Csilla, Luffy Katalin, Sipos Gábor, Kolozsvár 2009, 44-54.
  • ProkoppMária:Botticelli Esztergomban, In: Magyar Szemle, Új folyam XIX, 2010, No. 3-4, p. 87-104.

PROKOPP Mária: Botticelli in Esztergom, In: Hungarian Review, volum II. No. 1, , 2011, Budapest 80-95.

PROKOPP Mária: Nuovi risultati di una ricerca: la carriera del Botticelli ebbe inizio in Ungheria, a Esztergom nel 1466.. In: Rivista di Studi Ungheresi 11/2012, Roma, Casa Editrice Universitá La Sapienza, 115-135.

 

PROKOPP Mária: A sarkalatos erények ábrázolása a 14-15. században, Hereditas Litteraria Totius graeco – latinitatis II,  245-266, Debrecen, 2014.

PROKOPP Mária:Le Palais archiepiscopal d’Esztergom en Hongrie, la découverte des fresques Renaissance, in: Monumental, Revue scientifique et technique des monuments historiques (Paris), 2015, 58-61.

 

[8] Lo Studiolo dell’arcivescovo Johannes Vitéz, primate d’Ungheria (1465-7) e cancelliere del re Mattia Corvino a Esztergom, Abstract, In: The Renaissance Studiolo in Europe, Conference and Worshop:  9-10 May, 2017, Esztergom-Hungary, Esztergom, 2017.

 

 

[9] BONFINI, Antonio: Rerum Ungaricarum Decades, Dec.IV, lib.III. 47-48. Ed. Fógel – Iványi – Juhász, Budapest, 1941.

 

 

 

Urbino Federico da Montefeltro studioloja

 

 

Esztergom, Saturnus és Botticelli Vatikán Sixtusi kápolna

 

Botticelli: Hora és Esztergom Erősség allegória

 

Botticelli: Vénusz születése

 

Esztergom, Mértékletesség és Erősség

 

Esztergom, Mértékletesség

 

Studiolo alaprajza. Várnai Dezső rajza, 1935. Budapest Műemléki Hivatal Kézirattár

 

Studiolo Erények, 1938.

 

Esztergomi királyi vár a 15. században. Külső.

 

1934. évi feltárás Esztergom Várhegyén

 

Esztergom Studiolo rekonstrukció

 

II. Pál pápa oklevele

 

Lívius Címer 1573 1. f. 1v.

 

Schonberg György síremlék

 

Vitéz János érsek

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.