DECEMBERI KÖSZÖNTŐ – SZŐCS ZOLTÁNTÓL

ADVENT NÉMASÁGA VERSUS KARÁCSONY CSENDJE    A karácsony csendes ünnep, az advent ezzel szemben néma. A különbség csak látszólag jelentéktelen. A csend ugyanis sohasem üresség, csupán nyugalom, diszkréció és relaxáció, miközben zsúfolásig tele van finom neszekkel, madárfüttyel, lombok susogásával, méhek döngésével, netán hópelyhek zizegésével és egyéb ígéreteket hordozó rejtett perspektívákkal, vagyis: élettel.  Áprily Lajos csodálatos erővel ragadta …

JELEN SZÁM SZERZŐI

Bayer Béla (1951, Váralja ) író, költő, műfordító. Katedráját az írás keresztjére cserélve, jelenleg:”irodalmi szegény-szabad”. Dóczi Székely Gábor (1961, Budapest) költő, kántor, jogász. Jelenleg jogtanácsosként dolgozik. Legutóbbi önálló kötete: Glossza, 2015.; antológia: Fényszivárgás,  2016. Grenczer Attila (1962, Debrecen) irodalmár, történész, tanár. Juhász Gyula (1883, Szeged – 1937, Szeged). A huszadik század  kimagasló magyar költője. Miszlai Gyula (1955, Szekszárd)  költő, …

OKTÓBERI KÖSZÖNTŐ

Október. Ősz. Kopárrá vedlő táj, hajnali fagyok. Litániák, forradalmak. Tán szüret?   OKTÓBERI DAL   Már nem nyílnak a virágok. Forradalmak csapja szivárog. Mária hív, búsan harangoz. Litánia csábul a tankhoz. Szűkre szorult itt a pálya. Jó harcunkat ki szalutálja? Eloldalog a zsibongás. Nincs már, ki számot adjon…summás. Litánia zúg föl este, Ha jelenésben a …

2017. november – JELEN SZÁM SZERZŐI

Babits Mihály (1883, Szekszárd – 1941, Budapest   A XX. század egyik legjelentősebb magyar költője. Bayer Béla (1951, Váralja ) író, költő, műfordító. Katedráját az írás keresztjére cserélve, jelenleg:”irodalmi szegény-szabad”. Dóczi Székely Gábor (1961, Budapest) költő, kántor, jogász. Jelenleg jogtanácsosként dolgozik. Legutóbbi önálló kötete: Glossza, 2015.; antológia: Fényszivárgás,  2016. Federico Garcia Lorca  (1898, Fuente Vaqueros  –  1936, Víznar ) …

2017. augusztus – JELEN SZÁM SZERZŐI

Bayer Béla (1951, Váralja ) író, költő, műfordító. Katedráját az írás keresztjére cserélve, jelenleg:”irodalmi szegény-szabad”. Dóczi Székely Gábor (1961, Budapest) költő, kántor, jogász. Jelenleg jogtanácsosként dolgozik. Legutóbbi önálló kötete: Glossza, 2015.; antológia: Fényszivárgás,  2016. Gadányi Jenő (1896, Budapest,  – 1960, Budapest) festőművész, tanár. Az Iparművészeti Egyetem egykori tanára. A XX. századi magyar festészet európai rangú …

AUGUSZTUSI KÖSZÖNTŐ

PAUSATIO   Sajátos, talán furcsa is, ami a „perc rostáján fennakad,/napjaim letűnt hordalékából”. Fakuló emlékképek, áttűnések. Napok, jeles pillanatok. Egy „megszépítő” messzeség. Testvéröcsém „érkezését” vártuk. A tény, hogy „Szent Lőrinc tüzes könnyeit” láttuk, már jónéhány napja mögöttünk maradt. Elszenderült Mária is. Az Olajfák hegyén vágott sziklasírba tették. Jézus Krisztus nem engedte át édesanyja holttestét  a …

JELEN SZÁM SZERZŐI

Ady Endre (Érmindszent, 1877 – Budapest, 1919)  A XX. század egyik legjelentősebb magyar költője. Babits Mihály  (Szekszárd, 1883 – Budapest 1941)  A XX. század másik legjelentősebb magyar költője. Bayer Béla (1951, Váralja ) író, költő, műfordító. Katedráját az írás keresztjére cserélve, jelenleg:”irodalmi szegény-szabad”. Blahó József Győző (1954) grafikus.  Jelenleg asztalosként dolgozik.  Damó István (1951,  Nagyszeben ) …

MÁJUSI KÖSZÖNTŐ

ÉDES MÁJUS    „Szép május jöjj,…”, kezdődik egy rövid Mozart dal. Idős, fiatal egyként várja a tavasz e hónapját, mikor szinte túlcsordul a természet ereje, a fény frissen ül a fákon, házfalakon, csalogány ének csobog tisztítón körülöttünk. Ki ne érezné magában ilyenkor, akár rövid pillanatokra is, a természet fiatalos érettségét, áradását, a beteljesedés ígéretét? Mondanánk: …

JELEN SZÁM SZERZŐI

Bayer Béla (1951, Váralja ) író, költő, műfordító. Katedráját az írás keresztjére cserélve, jelenleg:”irodalmi szegény-szabad”. Berzsenyi Dániel (1776 – 1836)  a magyar klasszikus költő. Blahó József  Győző (1954) grafikus. Nagycsaládos. Jelenleg asztalosként dolgozik. Munkája mellett a képzőművészet a legkedvesebb időtöltése. Dóczi Székely Gábor (1961, Budapest) költő, kántor, jogász. Jelenleg jogtanácsosként dolgozik. Legutóbbi önálló kötete: Glossza, 2015.; …

MÁRCIUSI KÖSZÖNTŐ

NAPBAFORDULÁS, MÁRCIUSBAN   Akkor, márciusban, szembe fordultunk a Nappal, s árnyékaink mögénk kotródtak mind. Csak a fényt láttuk, az eget. Nem vártunk bénultan segedelmet, de vittük, ami kell, hogy menjen. Akkor, márciusban, fittyet hánytunk arra, ami realitás. Röptünk olyan volt, mint a sasé. Támadt egy új nemesség, a szív szerint, mely megművelt anyaföldet, embert, s …

Jelen szám szerzői

Kőszegi Lajos (1956, Devecser) író, építész, szerkesztő, tanár. Jelenleg tanárként dolgozik. Miszlai Gyula (1955, Szekszárd)  költő, tanár. Jelenleg gyógypedagógiai tanárként dolgozik. Utolsó verseskötete: “Kratülosz ujja”; Littera Nova Kiadó,  2014. Székely Dezső (1936, Bükkaranyos) költő, újságíró.  Legutóbbi kötete: Amíg szól a harang; Hét krajcár, 2013. Székely Gyöngyvér (1993, Budapest) nemezműves. Az ősi anyagból a mai  korban is …

Ádventi köszöntő

  Manapság, amikor a halottak napjának keresztény ünnepét a halloween pogány kultusza kezdi háttérbe szorítani, amikor már jogi harcot kell viselni azért, hogy Európa nagyvárosainak közterein felállíthassák a betlehemi jászolt, és mikor fenyőünneppé kezd válni a karácsony – ki figyel még az ádventi szent időre? A Hamvas Béla-i értelemben vett létrontás idején, „gazdaságkorban“ (Czakó Gábor), …

Jelen szám szerzői

Székely Dezső (1936, Bükkaranyos) költő. A kortárs költészet kiemelkedő képviselője. Legutóbbi kötete: Ahol a tücsök éjszakázik Szőcs Zoltán (1951, Nagybánhegyes) író, költő, esszéista, irodalomtörténész. A Havi Magyar Fórum szerkesztője 1993-tól 2011-ig. Legutóbbi kötete: Képaláírások, 2016 Smikál György (1961, Budapest) költő, közgazdász, szoftverfejlesztő. Első kötete: Irgalmad útjain, 2016 Dóczi Székely Gábor (1961, Budapest) költő, kántor, jogász. Jelenleg jogtanácsosként …

Lectori salutem

Új folyóirat a világhálón? A kísérletek és megvalósulások közé egy újabb próbálkozás? Nem. Nem kísérlet, nem próbálkozás és nem is maga a megvalósultság. Kezdet. Az örök emberi jelenség: újra és újra valaminek a megkezdése. Mely persze legtöbbször folytatás csupán. S a folytatás akár több, mint a nyers kezdet. Emberléptékűbb. Egyszerűen művek olvashatóvá, láthatóvá tétele. Műveké, …